Oldal kiválasztása

Tébolymarketing

8. Fejezet

A tudatmódosító gyógyszerezés és a média érdekházassága

1997-ben a gyógyszergyártó cégek nyomást gyakoroltak az amerikai Kongresszusra, hogy engedélyezzék a tudatmódosító szerek televíziós reklámozását. Ez pedig hirdetések áradata előtt nyitotta meg a kaput. Míg az erre fordított összeg 1996-ban 595 millió dollár volt, addig mára ugyanez az összeg 4,7 milliárdra nőtt.

Az Egyesült Államokban a gyógyszergyárak fogyasztói reklámokra fordított költségeinek az 50%-át a televíziós gyógyszerhirdetések teszik ki.

Így hát nem meglepő, hogy a médiaóriások nem akarnak beleharapni a kenyéradó gazda kezébe.

Így voltak képesek a pszichiáterek és a gyógyszergyárak felhasználni minden csatornát, amelyre csak befolyást tudtak gyakorolni, hogy rendületlenül hangoztassák üzenetüket: „Ön beteg, mi rendelkezünk a megoldással, és kérdezze meg kezelőorvosát.”

De nem elégszenek meg csupán a médiakampányokkal.

Ezért a következő megoldandó feladatuk: Hogyan tudnánk még ennél is több embert rávenni arra, hogy pszichiátriai szereket szedjen, úgy, hogy befolyásunk továbbra is rejtett maradjon?

Jogsértést tapasztalt pszichiátriai kezelések során?

Nem kell annyiban hagynia!

 

A pszichiátriai intézményekben történő egyéni visszaélések, emberi jogi sérelmek, betegjogok megsértése esetén nyújtunk segítséget a sértetteknek, s ez számos esetben vezetett már a visszaélést elkövető pszichiáter vagy intézmény jogos elmarasztalásához.

Ha a sértettet:

  • jogtalanul, alapos indok hiányában szállították be és/vagy tartják bent akarata ellenére a pszichiátrián
  • bizonyíthatóan károsodás érte a pszichiátriai kezelése következtében (túlgyógyszerezés, elektrosokk, stb.)
  • megkérdőjelezhető okokra hivatkozva helyezték gondnokság alá és fosztották meg jogaitól
  • indokolatlanul bélyegezték meg pszichiátriai diagnózissal, ami miatt hátrányos helyzetbe került
  • bántalmazták vagy zaklatták a pszichiátriai kezelése alatt